A Conflict Night pécsi állomásán, a Pécsi Nemzeti Színház zsúfolásig megtelt nagytermében ezúttal is a nézők által javasolt helyzeteket dolgoztak fel az Itt és Most Társulat színészei, amelyek egy szakértői csapat javaslatai mentén formálódtak a színpadon.
„Évek óta szervezzük a vállalati belső és külső kommunikációban szerepet vállaló HR-, marketing- és kommunikációsmunkatársakat összehozó Connect Konferenciákat. Minden évben szeretnénk maradandó élményt nyújtani az eseményen részt vevőknek – 2024-ben úgy döntöttem, a művészetet hívom ehhez segítségül” – mondja Barathi Tamás ötletgazda, a Connect Event ügyvezetője.
A Conflict Night események alaphelyzete tehát a következő: a résztvevők által előzetesen javasolt nehéz munkahelyi helyzeteket a művészek eljátsszák, majd a szakértők segítenekmeglátásaikkal, javaslataikkal, mit lehetett volna másképp csinálni.
Barathi Tamás hozzáteszi, az úgynevezett „edutainment”, vagyis a szórakoztatva tanulás műfaja sikeres lett, az eseményeken feldolgozott munkahelyi témák tárháza szinte végtelen, és rengeteg hasznos tippet kapnak a közönségtől is, mely témákkal foglalkozzanak.
A Conflict Night eddigi állomásain többek között szóba kerültek a generációk közti konfliktusok megoldásai, a nehezebb beszélgetések, például az állásinterjúk, a fizetésemelések, az előléptetés és a kirúgás témája, vagy akár az introvertált–extrovertált munkatársak közötti kapcsolat, továbbá a nemek közötti hatékony kommunikáció.
A pécsi eseményen ezúttal a munkahelyi visszajelzések kultúrájáról, a családi vállalkozás generációváltás utáni szerepeltolódásairól, valamint a munkafelvétel során megvalósuló onboarding folyamatáról, rossz és jó megoldásairól.
A produkció állandó szakértői Lerf Andrea, együttműködésfejlesztő, tréner; valamint Azurák Csaba kommunikációs szakértő mellett ezúttal dr. Tóth Ágnes, a Prohuman vezérigazgatója segített a helyzetek megoldásában.
A színészek által feldolgozott egyik jelenet talán sok munkavállaló és vezető számára lehetett ismert a rosszul sikerült visszajelzésekről szólt. A szakértők ennek kapcsán arra hívták fel a figyelmet, hogy a legfontosabb a visszajelzések során, minél inkább konkrétumokra építeni azt, énüzenetként, akár az érzelmi állapotokat kifejezve, kerülve a megszégyenítést.
Ezután egy elsőre sikeres, két éve már a második generáció tagja által vezetett családi vállalkozás nehéz vezetési helyzetét mutatta be egy jelent. Itt a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy bár egyre több családi vállalkozás esetében valósult meg generációváltás, a munka és a családi viszonyokat rendkívül nehéz összeegyeztetni, harmonikussá tenni. „Itt a legfontosabb a megfelelő keretezés a munkavállalók előtt, azaz ki szólhat bele és mibe a munkahelyi környezetben és működésben, valamint a határok meghúzása a régi, jellemzően alapító és az új, fiatal vezetők között” – mondta a színpadon Lerf Andrea. Mások azt is hozzátették, miközben az idősebb generáció felé nagyobb elfogadás javasolt, a fiatalabb generáció számára is feladat, hogy többször kérjenek és adjanak visszajelzést az idősebbek felé. Egyúttal arra is felhívták a figyelmet, hogy még nehezebb helyzet, amikor az alapító „atya” nem a vezetésbe, hanem jellemzően marketingvezetőként vonja be a fiatal családtagot a vállalkozás munkájába, mert ez egy újabb szervezeti függőség.
Egy újabb jelenet az onboarding folyamatának nehézségeit mutatta be. „Ennek a sikeressége azért is stratégiai, mert pont az új munkavállaló első napja mutatja meg leghitelesebben a szervezet arcát” – mondta Azurák Csaba, kiemelve az új munkavállaló fogadásának felkészülését, az első benyomás fontosságát.
Később egy újabb jelenet kapcsán szóba kerültek a munkavállalói teljesítményértékeléssel kapcsolatos hibák kérdése is, főként a digitális tudás generációs különbözőségei. Ennek kapcsán Azurák Csaba kiemelte, ilyenkor jól jön az erősebb empátia, vagy ahogyan fogalmazott, a mentalizáció, miközben a különböző generációk tudása, tapasztalata, világlátása akár egymás javára is válhatna, ha egyenrangúan kicserélik, támogatják egymást a folyamatokban. „Ne feledjük, a mai időkben már akár 4 generáció is dolgozhat egy helyen” – hívta fel a figyelmet.
Az egyik jelenetben a színészek egy jól teljesítő, de nemet mondani nem tudó munkavállaló kálváriáját mutatták be. Ennek kapcsán a szakértők a megoldásorientált kommunikáció fontosságáról beszéltek, valamint arról, hogy egy nem kimondása nem egyenlő a szervezet iránti lojalitás csökkenésével.
„Már a legelső előadáson is elmondtam: az a típusú vezető vagyok, aki nehezen mond nemet, ellenben kerüli a konfliktusokat, ami számos nehéz helyzetbe sodort már. Rettentő sokat tanultam én is például a keretezésről, a határhúzásról, a nyílt kommunikációról, a kétoldalú érvelésről, az asszertívabb kommunikációról” – mondja végül Barathi Tamás, aki hangsúlyozza, a projekt célja a nyitottabb, befogadóbb vállalati kultúra erősítése, ebben pedig az egyik legjobb eszköz a művészet.
Abban, hogy a produkció Pécsre is el tudott látogatni nagy szerepe volt a HR-Rent kft-nek, amely a Prohuman csoport tagja.
„Piacvezető HR szolgáltatóként hisszük, hogy nem csak szakértő, hanem közösségformáló és építő feladatunk is van a gazdasági életben. Ezért külön öröm számunkra, hogy partnereinkkel, helyi vállalatvezetőkkel, döntéshozókkal élhettük át ezt nagyszerű estét” – emelti ki Kutyáncsánin Jevrem, a HR-Rent kft. ügyvezetője.
A nézői visszajelzések nagyon pozitívak voltak, ezért a szervezők remélik évente 1-2 alkalommal új előadással szórakoztathatják a pécsi nagyérdeműt.
Első kézből értesülhetsz közelgő eseményekről, kedezményekről
